Egy 6 milliárd forintos uniós pályázat és kormányzati támogatások hatására a helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között a két és félszeresére, 117-ről 298-ra emelkedett - mondta az agrárminiszter szombaton Nagykőrösön a helyi termelői piacon, amely szintén kapott támogatást a pályázat keretében.
Átadták csütörtökön annak a több éve zajló közel 19 milliárd forintos uniós fejlesztésnek a második fázisa nagy részét, amely minden magyar önkormányzat elektronikus ügyintézését egységesen magas színvonalon biztosítja – tájékoztatta a Portfolio-t a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ).
Hatalmas volt az érdeklődés a cégek megújuló energiahasználatát, illetve épületeik energiahatékonyságának növelését célzó fejlesztéseket támogató uniós pályázat iránt - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Sikeresen lezárta a Notebookspecialista Kft. azt a kutatás-fejlesztési projektjét, amelynek keretében egy - magasan kvalifikált és tapasztalt tagokból álló - klinikus-informatikus-matematikus team elkészítette az egészségügyi adatok Mesterséges Intelligencia alapú hasznosításának módszertanát és egy ezt megvalósító működő prototípust is – derül ki a cég szerkesztőségünkhöz eljuttatott projektzáró közleményéből.
Az eddigi jelzésekkel ellentétben nem tavasszal, hanem az év második félévben, a német EU-elnökség alatt teszi közzé az Európai Bizottság a minden tagállamra kiterjedő új jogállamisági jelentését, ami ráadásul nem három, hanem négy témára fókuszál majd – írja a Bruxinfo egy szerdai szakértői vitán elhangzott információk alapján. A magyar kormány tart ettől a jelentéstől, mert annak tartalma kihathat a 2021-2027-es EU-pénzek kifizetésére is, igaz az illetékes uniós biztos azt mondta: nem biztos, hogy a két téma összekötéséből tényleg lesz valami, hiszen egyhangú döntés kell róla.
Anélkül kezdték el hétfőn a balatoni vízszint szabályozásával kapcsolatos uniós nagyprojekt újabb munkálatait Siófoknál, hogy a duzzasztott csatornaszakasz vizéből előtte kimentették volna a halakat, így tavaly november után csaknem újabb tömeges halpusztulás következett be - írja a 444.hu.
Útfelújításra alig lesz uniós forrás a 2021-2027-es költségvetési időszakban, inkább a nagy európai közlekedési folyosók mentén új kapcsolatok létesítésére és bővítésére lesz majd lehetőség – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Szilvai József Attila. A Magyar Közút Zrt. vezérigazgatója azt is jelezte, hogy a következő ciklus uniós támogatásai segíthetnek majd az önvezető autókra való felkészülést is.
Február 1-jére Lisszabonba hívta a Kohézió Barátai nevű formáció 16 tagját a portugál miniszterelnök, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésről egyeztessenek, ami újabb jele annak, hogy februárban rendkívüli EU-csúcs várható erről a témáról. Ez egyébként várhatóan belga-módra tartott esemény lesz, azaz addig maradnak a vezetők, ameddig meg nem állapodnak a keretköltségvetés végső számairól és feltételeiről – írja a Politico a ma reggeli hírlevelében.
A héten az az alaptalan hír röppent fel, hogy a következő uniós költségvetésből szinte semennyi forrást nem kap majd Budapest, így megnéztük azt, hogy a mostani ciklusban egyáltalán mennyit kap. Megdöbbentően nagy, közel 700 milliárd forintos szám jött ki csupán a legnagyobb projektek összesítésével. Igaz rögtön hozzátesszük, hogy ezek nagy részét nem maga a főváros kapja és sok olyan projektet is bemutatunk, amelyek budapesti "kötődésűek", de országos kihatásúak.
A Portfolio számításai szerint 2019 során összesen 1160 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, ami 2012 óta a leggyengébb teljesítményt jelenti és csaknem egyharmaddal elmaradt az egész évre kitűzött céltól. Ez és a 2021-2027-es uniós ciklus várható kései indulása együtt elvileg jelentős GDP-növekedési lassulást vetítenek előre 2020-2022 közöttre, de friss kalkulációink ettől teljesen eltérő képet vázolnak. Stabilan magas maradhat ugyanis az EU-s forrásfelhasználás Magyarországon és így már jobban érthető az is, hogy mire alapozza a kormány a folyamatosan 4% közeli GDP-növekedési prognózisát. Könnyen lehet, hogy ezt a közép távon kiegyensúlyozottabb növekedést szolgálta már az is, hogy 2019-ben nem pörgették annyira a nyerteseknek az EU-s kifizetéseket.
Az Európai Parlament a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén hatalmas többséggel megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.
„Kormánytámogatással épült óvoda Pesthidegkúton” címmel adott ki ma közleményt a Pénzügyminisztérium, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 400 millió forintnyi EU-támogatást nyert el Budapest II. kerülete, ahol Varga Mihály tárcavezető az országgyűlési képviselő.
Novemberben kissé visszafogta magát az építőipar: az előző hónaphoz képest 4,5%-kal csökkent a termelés volumene. Ennek (és a 2018 novemberi magas bázis) következtében az éves növekedés is "csak" 6,8%-os volt, ami 20 havi mélypontot jelent. Bár az év első felére jellemző óriási száguldás sokat szelídült, az ágazat növekvő trendje nem szakadt meg.
Míg tegnap reggel az az állítás szaladt végig a magyar médián, hogy Budapest 2021-2027 között egyáltalán nem számíthat EU-forrásokra a kormány kivéreztetési stratégiája miatt, estére már kiderült, hogy ez egyáltalán nem így lesz és ezt minden érintett fél nyilvánosan elismerte.
Kiszivárgott a Méltányos Átállási Mechanizmus finanszírozási rendszere, amely az egész Európai Unióban segíteni fogja a klímavédelmi célokkal összhangban lévő zöld átállást, így Magyarországon is kapóra jön majd az állami kézbe kerülő lignitalapú Mátrai Erőmű zöldítésére, de közben a rendszer éppen a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kohéziós forrásokból csíp le még többet – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett dokumentumból. A tervet emiatt a múlt heti évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kritikával illette, de úgy tűnik, hogy már ma bejelenti az Európai Bizottság.
Nagy visszhangot váltott ki egy ma reggeli lapértesülés, amely azt vázolta, hogy az EU-források terén ki fogja véreztetni Budapestet a kormány, hiszen már délelőtt cáfolatot adott rá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mi is reagáltunk rá egy gyorselemzésben, hogy ez így miért nem igaz és milyen csatornákon számíthat igenis forrásokra a főváros. Aztán késő délután az illetékes államtitkár is külön nyilatkozatot adott ki.
A címben feltett üzenet a 2021-2027-es uniós pénzek terén csaknem tényként jelent meg a Népszava mai cikkében, mire a kormány heves cáfolatot adott ki. Érdemes röviden átgondolni, hogy mik a realitások és azt is, hogy jelenleg egyáltalán miről lehet megalapozottan beszélni.
Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2020 januárjában módosításra került az uniós támogatásból megvalósított fejlesztések legfontosabb keretjogszabálya, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A 7 helyen bekövetkezett változásokról egy összefoglaló is megjelent a hivatalos pályázati oldalon, de egy további lényeges változásra is felhívjuk a figyelmet.
Szép csendben szinte az összes EU-pénzt sikerült lehívnia a magyar kormánynak Brüsszelből a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, azaz a korábban levegőben lógó akár 1-2 milliárd eurós pénzügyi bukást végül sikerült elkerülni – figyelt fel a Portfolio a közelmúlt érdekes sztorijára. A bravúros mentéshez persze minden magyar adófizetőnek a zsebébe kellett nyúlnia, akárcsak ahhoz, hogy tavaly ősszel a 2014-2020-as fejlesztési források lehívását is újra tudja indítani a kormány.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
